A karthauzi macska kitűnő vadászösztönének és magas intelligenciájának köszönheti századokon keresztüli túlélését.
A karthauzi macska a legrégebben tenyésztett macskafajták egyike: a La Grande Chartreuse nevű francia kolostor szerzetesei kezdték el tenyészteni az 1300-as évektől.
A legszebb rajta a kék színű bundája és az okkersárga szeme. Ősi vadászszenvedéllyel és vízhatlan bundával rendelkezik. A karthauzi macska erős csontozatú és izmos testű.
Kék bundája és okkersárga szeme különleges és gyönyörű
Robusztus típus, nem zömök, sem nem klasszikus, elegáns vadság sugárzik belőle. A nőstény teste közepesen hosszú, a kandúr hosszabb. Szőre finom, selymes, fénylő, tömött, nem fekszik szorosan a testre, ami gyapjas aljszőrzetének köszönhető.
A karthauzi macska feje hatalmas, széles, trapéz alakú. Erőteljes állkapocs és teljes arc jellemzi. A viszonylag kis pofa, keskeny párnákkal, aranyos, mosolygós benyomást kelt. A nyak rövid és erősen tűzött. A farok mérsékelten hosszú, erős, oválisan elvékonyodó. Bátor, vidám és nagyon szeretetéhes, halk szavú cica.
Karthauzi: Csöndes, de szeretéhes cicafajta
"Különféle feltevések keringenek a karthauzi fajta eredetéről, ezek közül egyiket sem lehet bizonyítani. Egyetlen ismert tény, hogy a tizenhatodik században már említést tettek egy zömök, rövidszőrű, kék színű macskáról, amely feltűnt Rómában és Franciaországban is. A fajta elnevezése, a 'Chartreux' először a tizennyolcadik században bukkant fel mint a kék rövidszőrű macska elnevezése, amely gyakran volt látható Párizs utcáin, de eredetileg Franciaország egyik elzárt, hegyvidékes területéről, Grand Chartreuse-ből származik." /Esther Verhoef: Nagy macska enciklopédia - Karthauzi/